Érdekességek

 

Miért veszélyesek a telített zsírok?

Azért, mert szénatomjaik „jól vannak lakatva” hidrogénatomokkal. Nincsenek üres hidrogénhelyeik, amelyek révén szervezetünk más molekuláinak hidrogénjeihez kapcsolódhatnának. Testünk emiatt csak energiaforrásul használhatja őket, ha megfelelnek a vércsoport számára is. A telítetlen zsírokon vannak üres helyek, amelyekről hiányoznak a hidrogénatomok. Ezek a helyek olyanok, akár a különleges kulcsok, illenek testünk más molekuláinak zárjaiba is.

Tévhit, hogy a telített zsírok főleg húsfélékből származnak, fokozzák a koleszterinszintet, a növényi olajok viszont telítetlenek és alacsonyan tartják a koleszterinszintet.

Ártalmas pálma- és kókuszzsírok

Igaz, hogy a hús, a sajt, a tojás és a tej- és tejtermékek bővelkednek telített zsírokban. Csakhogy ugyanez a helyzet a pálmaolaj és pálmazsír, valamint a kókuszolaj és kókuszzsír esetében is! A 80-as évek közepén több tudóscsoport is követelte, hogy ezeket a trópusi növényolajokat és zsírokat ne használják fel humán élelmiszerekben, ne használják sütésre, főzésre. A tudósok petíciójának nem sok sikere volt.

Kezdetben ugyan némi sikert könyveltek el a kutatóorvosok, aztán szép lassan „visszacsorgott” a mindennapi humán ételekbe a kókusz- és pálmazsiradék. Ezek mindegyike emeli a koleszterin és a kis sűrűségű lipoproteinek (LDL, VLDL) vérben lévő szintjét, és legalább annyira ártalmasak az egészségünkre, mint a legzsírosabb füstölt szalonna. Mostanság megjelentek olyan reformélelmiszerek, amelyek pálma- és kókuszsírokat tartalmaznak, amelyek ráadásul füstölve is vannak (búzakolbász, kölescsemege stb.). Ezek is ugyanúgy ártanak, mint a füstölt szalonna, a disznó-, liba- és kacsazsírok, ráadásul nem jók egyik vércsoport számára sem.

Ha megnézzük, hogy a szervezet számára jó zsiradékokból hogyan lesznek szervezetet mérgező transz-zsírok, akkor megértjük, hogy miért csak a vércsoportunk számára jó, hidegen sajtolt olajok megfelelők emberi fogyasztásra. Szinte valamennyi természetes zsír az úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekuláknak ugyanazon az oldalán találhatók. A hidrogénatomok rendelkeznek némi elektromos töltéssel, ezért taszítják egymást, és átfedő „lópatkók" formájában meggörbítik a szénláncot. Ezek a görbületek adják a molekula alakját, azaz a „kulcsot”, és ez illik a szervezetünk „precíziós zárjaiba”, amelyek lehetővé teszik, hogy a zsírok kifejtsék speciális biológiai tevékenységüket.

Rendellenes sejtműködés, daganatok

Ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, a hevítés, a hidrogénezés, a fehérítés, a szagtalanítás stb. Ezekkel az eljárásokkal az egészséges cisz-kötésű konfigurációt változtatják át egészségtelen transz-kötésű konfigurációra. A hidrogénatomokat vegyi úton úgy forgatják el, hogy a zsírsavmolekula szemben fekvő oldalain helyezkedjenek el. Ekkor a molekula kiegyenesedik, és oda lesz az a kulcsalakja, amely sejtjeinkhez kapcsolja, hogy betölthesse a zsírok biológiai funkcióit.

Testünk rendkívül alkalmazkodóképes. Még akkor is kénytelen megpróbálni, hogy a valódi zsírok funkcióit végeztesse a transz-zsírokkal, ha a transz-zsír nem is illik bele a zárba. Ha azonban a transz-zsírok például a sejtmembránba kerülnek, azt áteresztővé teszik, miáltal a sejt anyagcseréje felbomlik, és lehetővé válik a mérgező anyagok behatolása a sejt belsejébe.


Az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (11) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. §
(1) E rendelet hatálya azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a végső fogyasztónak szánnak.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az e rendeletben előírtak nem alkalmazandóak az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transz-zsírsavakra.
(3) E rendelet hatálya a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki.

2. §
E rendelet alkalmazásában:
a) élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikkében meghatározott fogalom.
b) transz-zsírsav: a legalább egy nem konjugált transz konfigurációjú szén-szén kettős kötést tartalmazó zsírsav,
c) forgalomba hozatal: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom.
d) végső fogyasztó: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom.

3. §
(1) Tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni – ide nem értve a nem magyarországi forgalomba hozatal céljából történő készentartást –, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében, ha
a) az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 20%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot, vagy
b) az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 3%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 10 grammot.
(3) Az élelmiszer előállítója, illetve import élelmiszer esetében az első magyarországi forgalmazó által vezetett nyilvántartásban szerepelnie kell a transz-zsírsav tartalmú alapanyagok transz-zsírsav tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket az előállító a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer előállítása során összetevőként felhasznál vagy az előállítási technológia során alkalmaz.

4. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozó ellenőrzések eredményéről negyedévente jelentést tesznek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (a továbbiakban: NÉBiH), amely az adatokat összesítve továbbítja az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére a következő adatok megadásával:

a) az ellenőrzött élelmiszer-vállalkozások megnevezése, a hatósági ellenőrzés helye,
b) az ellenőrzött élelmiszer megnevezése, előállítója, forgalmazója, vagy első magyarországi forgalmazója, a kiszerelés nagysága, továbbá a felhasználási utasítás, elkészítési javaslat, amennyiben ez az adott élelmiszernél rendelkezésre áll,
c) a NÉBiH által végzett hatósági laboratóriumi vizsgálatok eredménye élelmiszerenként, 100 gramm átadott vagy értékesített élelmiszerre és az ezen élelmiszerben lévő zsírtartalom 100 grammjára vonatkoztatva.

(2) Az OTH az (1) bekezdés szerinti adatokat az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) számára átadja.

(3) Az OÉTI az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján
a) a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszer transz-zsírsav tartalmára vonatkozó mérési adatokból adatbázist alakít ki,
b) felmérést készít a lakosság transz-zsírsav beviteléről,
c) figyelemmel kíséri a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerek összetételének az e rendeletben foglalt követelményekkel összefüggő változását,
d) felmérő jelleggel laboratóriumi vizsgálatokat végez az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozóan.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés d) pontja szerinti vizsgálatok alapján megállapításra kerül, hogy a vizsgált élelmiszer nem felel meg a rendelet előírásainak, az OÉTI a vizsgálat elvégzését követően értesíti az OTH-t az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatok megadásával.

(5) Az OTH a (4) bekezdés szerinti adatokat a beérkezést követő 8 napon belül megküldi a NÉBiH részére.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés d) pontja szerinti laboratóriumi vizsgálatok során a 14, 16, 18, 20 vagy 22 szénatom számú transz-zsírsavak mennyiségi meghatározását kell elvégezni.

5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatályba lépésekor forgalomban lévő, e rendelet előírásainak nem megfelelő élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejük végéig, de legfeljebb e rendelet hatályba lépését követő 12 hónapig forgalmazhatóak.

6. §
(1) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

(2) E rendelet előírásainak nem kell megfelelnie a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott azon élelmiszernek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók egészségvédelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

Forrás: kormany.hu

Termékek
Főzőolaj Fusion Napraforgó
Fritőzolaj Fusion Prémium
Fritőzolaj Fusion Power

Fritőzolaj Fusion Power

Nagy terhelésnek ellenálló fritőzolaj habzásgátlóval, vizes vagy fagyos termékek sütésére is kiválóan alkalmas.

Fritőzolaj Fusion Long Life

Fritőzolaj Fusion Long Life

Napraforgó és repce magvakból nyert olajok tökéletes keveréke,a hozzáadott antioxidánsoknak köszönhetően rendkívül hosszú élettartamú fritőzolaj